Csorvásiak Baráti Társasága

S z í v ,   g o n d o l a t ,   t e t t   C s o r v á s é r t !  
csik

ÚJDONSÁGOK

Megújul a honlapunk
A Csorvásiak Baráti Társasága honlapja a Társaság 10. éves születésnapjára, 1998. őszére készült el. Ma már elavult technológiával készült, ráfért egy alapos ráncfelvarrás. Ezt látja most Ön, kedves honlaplátogató. Bizonyos honlaprészletek még nem, vagy nem tökéletesen működnek, ezeket azonban folyamatosan fejlesztjük. Észrevételeket, megjegyzéseket örömmel veszünk elérhetőségeinken.

Utolsó frissítés:
2012. május 10.

KAPCSOLAT:

Így érhet el bennünket:
Levélcím: Csorvás
Petőfi utca 12.
5920
Magyarország - Hungary
Email: csorvasiak (at) csorvasiak (pont) hu

 

A Csorvásiak Baráti Társaságának könyvkiadványa

Dr. Papp János tagtársunk könyvajánlója - 2011. október

Szabó Istvánné: Én így emlékezem...
Élet a csorvási Rudolf majorban az 1930-as években

Csorvás település társadalmi-és gazdasági életének a 20. század közepéig meghatározó településszerkezeti egysége a majorságok rendszere. Egy-egy nagyobb uradalom köré települt népesség lakó- és munkahelye egyaránt a major volt. Szerves egységet alkotva fért meg egymás mellett több száz hektáron a táblás földművelés és kertészet, a korszerű istállózó állattartás, a szilárd burkolaton „magastetős” terményraktározás, a négy-, majd hatosztályos elemi iskola és a „cselédsor” házai; szolgálva a kastélyban élő nagybirtokos, gróf vagy grófné gyarapodását. Az idősebbek egy része még emlékszik a régi időkre, az akkori mindennapokra. Közülük való Szabó Istvánné (Adamik Katalin), aki a napokban megjelent „Élet a csorvási Rudolf majorban” című néprajzi könyvében írja le emlékeit.
A kiadványt író-olvasó találkozón mutatták be a minap a Csorvásiak Baráti Társaságának közgyűlésén, ahol Kelemen Mihály a társaság elnöke méltatta a Budapesten élő szerzőt – akit sokan ismernek Csorváson, szülőhelyén –, s felvázolta a könyv keletkezésének körülményeit egészen a megvalósításig. Ebből megtudtuk: milyen kiterjedt kutató munka áll a mű hátterében. Az író nemcsak saját emlékeire hagyatkozik, hanem megkeresi a régi helyszínt, Rudolf major megmaradt tárgyi emlékeit, épületeit, a kastélyt, amely mára már ismét régi pompájában várja az ide látogatókat, hiszen a „Csorvási Gazdák” Mezőgazdasági Termelő és Értékesítő Szövetkezet felújította.
Szabó Istvánné könyvében a ’30-as évekbeli uradalmi életet mutatja be sok képpel, rajzzal. Ebből elénk tárul a majorsági emberek dolgos élete. Mindez úgy, hogy néhány életképpel felidézi az ott dolgozó fölműveseket, állatgondozókat. Név szerint említi hajdani ismerőseit, barátait, mint ifjú korának részeseit. Betekintést nyerünk e kiadványból a hétköznapok világába. Magunk elé idézhetjük a Gróf Wenckheim Matild tulajdonában lévő Rudolf majort, annak elhelyezkedését, a hozzátartozó istállókat, ólakat, üvegházat, raktárakat, egyéb gazdasági épületeket. Ezek – miként olvashatjuk – négyzetes szerkezetben, a közlekedés és áruszállítás útvonalát ésszerűn megtervezve szerves egységben voltak a lakóépületekkel és a kastéllyal. Képzeletben találkozhatunk a major személyzetével, az iparosokkal, a fogatosokkal, az állatgondozókkal. A mai kor emberének is érdekes információt kapunk a majorsági gazdálkodásról, munkaszervezésről, a mezőgazdasági munkákról.
Sőt, néprajzi vonatkozások is fellelhetők a műben. Bepillanthatunk a cselédházak helységeibe, gondolatban körbe járhatjuk udvarát. Részletes leírást találunk a hétköznapi és az ünnepi férfi és női viseletről. Felidézhetjük, hogyan töltötték ünnepeiket, s hogy milyen volt a régi iskola, kik tanítottak ott, kik tanultak benne.
Ajánlom e könyvet minden csorvási és az uradalmi, majorsági élet iránt érdeklődők figyelmébe. Hiteles forrásból, tiszta szívvel megírt kiadványt vehetnek kezükbe!
dr. Papp János

 A könyvet a 2011-es ünnepi közgyűlésen jelentette meg a Társaság.

Valid XHTML 1.0 Transitional Valid CSS!